
A Ferrari cg brs vdjegyt a „Cavallino Rampante”, azaz az „ugr lovacska” nven emlegetik. A Ferrari emblmja egy srga cmerpajzson fekete ugr lovat brzol, ltalban egy „S” s egy „F” bet trsasgban, amely a „Scuderia Ferrari” (Scuderia Ferrari) (azaz „Ferrari istll„) nv rvidtse. Az emblma tetejn az olasz zszl sznei – zld, fehr, piros – lthatak.
Az emblma eredete:
Stuttgart cmere:
1923. jnius 17-n Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravennban, s a futam utn tallkozott Paolina grfnvel, Francesco Baracca grf desanyjval. Baracca els vilghbors olasz hs volt, aki a lgiernl szolglt s mindig egy fekete gaskod lovat festetett replgpe oldalra. A grfn megkrte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az autira, mert „szerencst hoz”. Enzo Ferrari nmileg mdostott az emblmn: a fekete lovat srga cmerbe helyezte, mivel a srga volt szlvrosa, Modena szne.
Nem teljesen tisztzott, hogy Baracca mirt ppen ezt a fekete ugr lovat festette replgpre. Egy feltevs szerint egyszeren azrt, mert nemesi csaldja sok lovat tartott Lugo di Romagna-i birtokn, egy msik – sokak szerint valsznbb – vltozat, hogy az tletet egy nmet pilta replgprl msolta. Ezt altmasztja az is, hogy a Ferrari gaskod csikja rendkvl hasonlt a Stuttgart nmet vros cmerben lthat gaskod lfigurra.
rdekes, hogy Stuttgart neve az „istll” szbl ered, mint ahogy a Scuderia Ferrari nevben a „Scuderia” is ugyanezt jelenti. Stuttgart egybknt a DaimlerChrysler s a Porsche autgyrak otthona – emiatt az utbbi gyr vdjegyben is egy l lthat.
|